Mali Katalin orgonaművész > Orgona hangszer > Híres orgonák > A Zirci Ciszterci Apátság orgonái

A Zirci Ciszterci Apátság orgonái

A ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁGI BAZILIKA NAGYORGONÁJA

A templomnak két orgonája van: a szentélyben lévő kis barokk orgona, és hátul a karzaton lévő, a bécsi Rieger orgonagyár morvaországi leányvállalatánál a 20. század elején készített romantikus nagyorgona. Mindkettő elég rossz állapotban volt a szúkárosodás miatt. Mindkét orgona felújítását a budapesti Aquincum Orgonagyár végezte. A hangverseny minőségű nagyorgonának továbbra is megmaradt az eredeti romantikus hangzásvilága, az eredetihez képest annyi változtatással, hogy pótlólag beleépítették az eredeti Rieger diszpozíció szerinti nyelvsíp sorokat is, amelyeket annak idején, a rendszeres hangolás bizonytalansága miatt, nem építettek bele. (A nyelvsípokat ugyanis évente legalább kétszer hangolni kell.) Ezáltal gazdagabb lett az orgona hangzásvilága. Az újjáépített 3 manuálos orgonának 44 regisztere és közel 3000 sípja van, a legkisebb 10mm, a legnagyobb 5 m hosszú. Egyedülálló és csodálatosan szép az orgonakarzat finom fafaragású, aranyozott rácsozata.

A ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁGI BAZILIKA ÚJ SZENTÉLYORGONÁJA

A zirci apátsági templom teljes tatarozásának utolsó részlete, a szentély felújítása kapcsán került sor a karorgona szerkényének restaurálására is. A hangszer történetét dr. Szigeti Kilián bencés organológus kutatásaiból ismerjük. A török időkben elpusztult zirci ciszterci apátság újjáépítését 1732-ben a Sziléziából jött ciszterciek kezdték meg. A templomnak még csak egy része készült el, de már 1752-ben csináltattak Pozsonyban egy kisorgonát 70 Ft-ért, feltételezhetően a szentélybe.

Az 1752-re újjáépült templom berendezése több éven keresztül lépésekben készült. Elsőként a karzat orgonája épült fel 1754-ben. A szentélyorgona cseréjére csak 16 évvel később, 1770-ben került sor. Haschke Konstantin apát Peking Péter győri orgonaépítővel kötött szerződést. Peking a 8 változatú pozitívot 450 Ft költségen elkészítette, majd a szentély északi oldalára felállította. A szekrényzet csodálatosan szép faragásait a következő évben az utolsó laikus testvér, Seidler György festette és aranyozta.

Az apátság 1835 novemberében 200 Ft-ot fizetett „ad reparationem organi”. Valószínűleg ezen munkálatok kapcsán kaphatott a pozitív 2 regiszteres pedált, ugyanis a nagyorogna 1847-es átépítésének szerződésében Roland Károly a karorgonát már 10 változatúnak említi.

Az 1910-es években Peking szekrényébe, az alsó szekrény jelentős átalakításával Rieger Ottó budapesti orgonaüzeme új, pneumatikus traktúrájú orgonát épített. A hangszer sípsorai egymással kombinált változatai voltak, hangfekvésük az egyszerű hétköznapi istentiszteletek énekeinek kíséretére készültek. Riegernek ezzel a típushangszerével sok hazai templomban találkozhatunk. A hangszer a nagyorgona újjáépítéséig szolgált. Az elmúlt évszázadok szúfertőzése, mely a templom faberendezését pusztította, jelentős károkat okozott a szentélyorgonában is.

Felvetődött tehát az igény egy új orgonára, mely szervesen illeszkedik a szentély barokk egységébe, ugyanakkor a karzaton lévő német romantikus stílusban épült orgonát kiegészíti. Az utóbbi időkben fellendült hangversenysorozatok zenei igénye, és a liturgikus gyakorlat egy német barokk stílusú hangszer terveit körvonalazták. A ciszterci rend a hangszer megépítésével a budapesti Aquincum Orgonagyárat bízta meg.

Az új, két manuálos, pedálos orgona 14 regiszteres. Függesztett mechanikája és játszószekrénye a 18. századi szász orgonaépítészetet idézi. A billentyűzetek méretezése, a regiszterek feliratai, az orgonapad formája mind a korabeli ízlésnek megfelelően készültek. Sípjainak korabeli menzúrái viszonylag behatárolt regiszterszám ellenére lehetőséget adnak a barokk orgonairodalom korhű előadására. Hangolásában az ugyancsak történeti Kirnberger temperatúra volt a mérvadó.

A hangszer alsó szekrényének rekonstrukciós terveit Tóth Tamás építész készítette, a megvalósításban az asztalosok és restaurátorok munkáját Bíró László szakrestaurátor irányította.

Az orgona diszpozíciója

  • I. Hauptwerk C,D-d'''
  • Principal 8 Fuss
  • Rohrflöte 8 Fuss
  • Octava 4 Fuss
  • Quinta 3 Fuss
  • Flautino 2 Fuss
  • Mixtur 3-4 Fach
  • II. Brustwerk C,D-d'
  • Coppel 8 Fuss
  • Flauta dolce 4 Fuss
  • Principal 2 Fuss
  • Quinta 1 ½ Fuss
  • Octava 1 Fuss
  • Vox humana 8 Fuss
  • Tremulant
  • Pedal C,D-d'''
  • Subbass 16 Fuss
  • Fagott 16 Fuss
  • I + II
  • P + I
  • P + II